Blog

Képzési program megnevezése: Bemutató üzemi program a „Bemutató üzemek támogatása” című VP1-1.2.1-23 kódszámú pályázathoz.

Időpont: 2025.01.16. 13.00-17.00

Helyszín: Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola apagyi tangazdasága

Tananyagegység megnevezése: Tápelem-felvétel, tápelemhiány

Célcsoport: egyéb, a vidéki térségekben mezőgazdasági kkv-ként működő gazdasági szereplők vagy mezőgazdasági termelői vagy erdőgazdálkodói vagy élelmiszer-feldolgozói tevékenységet végzők, vagy ezek vezető tisztségviselője vagy az általuk kijelölt alkalmazottja, tagja.

Előadó: Dr. Varga Csaba

A tananyagegység célja a tápelemek felvételével és a tápelemhiánnyal kapcsolatos alapfogalmak megismerése, a szakkifejezések helyes használata, a hazai tápanyag-felhasználási trendek.

Az előadásnak az alábbi tartalmi részei voltak: tápelem-felvétel fogalma, tápelemformák a talajban, tápelemfelvétel gyökéren és levélen keresztül, tápelemek felvételét befolyásoló tényezők, tápelem-ellátottság és termés kapcsolata, tápelem hiánytünetek, tápelemhiány következményei, fontosabb szántóföldi növények tápelem- és trágyaigénye.

A növény, a szén kivételével, a talajból jut a nélkülözhetetlen tápelemekhez. Bár a növények a leveleiken keresztül is képesek a tápelem felvételre, a makroelem ellátottság szempontjából a gyökéren keresztüli növénytáplálás az elsődleges, mert a szükséges mennyiségben csak így képes a növény felvenni a makroelemeket. A levélen keresztüli makroelem-ellátás csak kiegészítő trágyázás formájában jöhet számításba. A mikroelem-trágyázás gyökéren és levélen keresztül is megvalósítható. A gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel történhet aktív vagy passzív transzporttal. A növények a talaj összes tápanyag-tartalmának (tápanyag-készlet vagy tápanyag-tőke) csak egy részét képesek közvetlenül felvenni. A felvehető tápanyaggal kétféleképpen találkozhatunk: szervetlen ionok formájában a talajoldatban vagy kicserélhető formában a kolloidok felületén. Kémiai és biológiai folyamatok eredményeképpen a tápanyag-tőke bizonyos hányada időről időre felvehetővé válik a növények számára. A folyamatot tápanyag-feltáródásnak hívjuk. A talaj összes és felvehető tápanyag-tartalma egyaránt változik, csökken illetve nő, a termesztéstechnológiától és a környezeti feltételektől függően. A tápanyagok mennyiségének ilyen változása jelenti a talaj tápanyag-forgalmát. Az egy adott termésmennyiség eléréséhez szükséges tápanyag-mennyiséget, melyet a növény által felvett tápelemek mennyiségével (a növény tápelem-tartalmával) jellemezhetünk, tápanyag-igénynek nevezzük. A növény által felvett tápelem-mennyiség függ a növényfajtól, -fajtától, fenofázistól stb. Ha a tápanyag-igényt egységnyi termésmennyiségre vonatkoztatjuk, akkor fajlagos tápanyag-igényről beszélünk. Mondhatjuk például, hogy 1 t búza szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés (szalma) fajlagos tápanyag-igénye 27 kg N, 12 kg P₂O₅ és 18 kg K₂O hatóanyag. Amennyiben a talaj kevesebb tápanyagot tud a növény rendelkezésére bocsátani, mint amennyi annak tápanyag-igénye, tápanyag-hiányról beszélünk. Ennek megszüntetéséhez szükséges minimális tápanyag-mennyiséget trágyaigénynek (gyakran műtrágya-igénynek) nevezzük. Vagyis legkevesebb ennyi tápanyagra van szükség a legnagyobb termés eléréséhez. A talajban a következő tápanyagformákat különböztethetjük meg: oldható, kicserélhető, biológiailag kötött, fixált és tartalék tápanyagok. A talaj tápanyagtartalmára és tápanyag-szolgáltató képességére ható tényezők a talaj nedvességtartalma, talaj pH-ja, oxidációs és redukciós viszonyai, ionarányok és ionmozgások, csapadék mennyisége, öntözés, biológiai tényezők, szorpciók, termesztéstechnológia.

N-hiányában csökken a növekedés, hiányos lesz az állomány, az idősebb levelek kifakulnak, a szemtermés apró lesz és kevés. Túladagolása esetén a növény buja fejlődésű, haragoszöld színű, rossz ellenálló-képességű lesz. Foszfor hiányában a növény merev lesz, fejlődésében visszamarad, virág és termésképzése zavart szenved, csökken a fehérjetartalma. Túladagolása vagy túlzott talajellátottságnál relatív cink és vashiányt okoz. Kálium hiányában nő a betegségekkel szembeni fogékonyság romlik a minőség, csökken a szén-dioxid megkötés, a szénhidrátképzés, a klorofiltartalom. A növény hervadásos, nekrotikus állapotba kerül. Túladagolása eredményezhet nitrogén hiányt, gátolja a Ca, Na és a Mg felvételét. A kén hiányában nő az oldható nitrogénvegyületek mennyisége, csökken a fehérjetartalom. A levelek (a fiatal leveleken jelentkezik) világoszöld, sárga, vöröses elszíneződésűek lesznek, a növény tartása merev lesz. Keresztesvirágú növényeknél satnyulás, hosszú keskeny levéllemez kialakulása a kénhiány tipikus tünete. A kén felesleg ritka, ha a talaj túl sok szulfitot tartalmaz, a levélszélektől befelé sárguló foltok, perzselési tünetek jelentkeznek, a levelek kisebbek maradnak, idő előtt elöregednek. A kalcium hiánya a fiatalabb növényi részeken figyelhető meg először. A gyökereken szövetelhalás, barnulás. A levelek kisebbek, deformáltak, kanalasodnak. A levélerek barnulnak a levelek elhalnak. A levéllemezen klorotikus tünetek láthatók. Gyakori a hervadás. A kalcium többletének káros közvetlen hatásai nem ismertek. A talaj magas szénsavas mésztartalma gátolja a mikroelemek (K, Mg, Cu, Zn, Mn, Fe, B) felvehetőségét, a tünet tipikus Mg hiánytünet. A magnézium a klorofill központi eleme. Hiányában a levelekben csökken a klorofillképzés. A kifakult leveleken gyöngyfűzérszerű, sötétzöld klorofill felhalmozódás látható. Hiánya az idősebb leveleken jelentkezik. A levélerek közötti területen sárgulás és nekrózis fordulhat elő. A vashiány hatására csökken a klorofill tartalom és a fehérjeszintézis, növekszik a szerves savak és a redukáló cukrok mennyisége. A fiatal levelek klorotikus tünetet mutatnak, kivilágosodnak, fehérednek. A vas feleslege ritka, a levelek bronzos vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés gátolttá válik. A mangán hiányában szárazfoltosság lép fel. A leveleken (fiatal) piszkosszürke foltos vagy csíkok keletkeznek. A levélerek között hálózatos vagy mozaikos klorózis figyelhető meg, a szövetek barnulnak, majd elhalnak. A mangán toxicitása erősen savanyú talajokon (pH < 5,5) jelentkezhet, levél deformációban (dohány-kanalasodás), a levelek barna foltosodásában nyilvánul meg. Cink hiányában klorózis figyelhető meg. A levelek kicsik a szártagok rövidek lesznek. A legérzékenyebbek a szőlő, gyümölcs, kukorica, bab, komló, len. A cink felesleg esetén a tünetek hasonlóak a vas- és mangánhiány tüneteihez, csak a fiatal leveleken jelentkeznek. A réz hiányában a levélcsúcsok kifehérednek, keskenyek, sodródottak lesznek. Hiányos lesz a buga és a kalászképződés, nő az üres szemek aránya. Toxicitása csak erősen savanyú talajoknál léphet fel, gyökércsúcs pusztulást okoz,a levelek a vashiányhoz hasonló tüneteket produkálnak. Bór hiányában ridegek, törékenyek lesznek a sejtfalak, csökken az ellenállóság, a fiatal levelek merevek, sötétzöldek majd klorotikusak lesznek. A tenyészőcsúcs elhal. A gyökérnövekedés abnormális, a levélnél vastag, törékeny. Cukorrépánál szív és szárrothadás alakul ki. Feleslege az idősebb leveleken jelentkezik, a levélcsúcsok és széleik megbarnulnak, elhalnak. Bór igényes növények: répafélék, olajos növények, hüvelyesek (csúcssárgulás),             zöldségnövények, rózsák, szegfű, dohány. Molibdén hiányában csökken a klorofill, a cukor és az aszkorbinsav tartalom. A levelek szürkészöldek lesznek, és az idősebb leveleken nekrózis lép fel. Hiányos levéllemez képződés és csak a középső levélborda alakul ki (ostornyél).

Justus von Liebig minimum törvénye értelmében a hozamot a minimumban lévő tápelem mennyisége határozza meg, vagyis a növénynek harmonikus tápanyagellátásra van szüksége. Egyik tápelem hiánya nem pótolható a másik bőségével. Mitscherlich elmélete szerint a növekvő trágyadózisokkal egy darabig egyre növekvő hozamokat lehet elérni, majd egy pont utána az újabb trágyadózisnak terméscsökkentő hatása van. Ennek oka, hogy az egyre növekvő dózisok egyre csökkenő hatékonysággal (kisebb arányban) növelik a hozamot, mígnem már nincsenek hatással a hozam növekedésére, sőt csökkentik azt. A megfelelő tápanyag-ellátás nemcsak hozamra van hatással, hanem a minőségre is.

 Helyszín: Északi ASzC Vay Ádám Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

        4561 Baktalórántháza, Naményi út 7. sz.

A modern diagnosztikai műhelyek kellékeinek bemutatása, annak helyes alkalmazása, a biztonságos munkavégzés feltételeinek ismertetése és bemutatása

A program elsődleges célja a modern diagnosztikai műhelyekben alkalmazott eszközök helyes használatának bemutatása, különös tekintettel a biztonságos munkavégzés feltételeire. Ezzel összhangban a program célja volt a résztvevők technikai és jogi ismereteinek fejlesztése, valamint a gyakorlatban előforduló problémák hatékony megoldásához szükséges készségek és kompetenciák kialakítása. Külön hangsúlyt fektettünk a jogszabályi megfelelőség fontosságára, amely elengedhetetlen a modern diagnosztikai műhelyek üzemeltetése során. Továbbá cél volt a korszerű diagnosztikai műszerek és szoftverek helyes alkalmazásának megismertetése, amely a résztvevők munkájának minőségét és hatékonyságát is növelheti. A résztvevők betekintést nyerhettek a legújabb technológiai fejlesztésekbe, és megismerhették azokat a módszereket, amelyek segítségével csökkenthetők a diagnosztikai folyamatok során felmerülő hibák és félreértések. Ezen túlmenően, a program célja volt egy olyan szakmai közösség kialakítása, amely támogatja a résztvevőket a jövőbeni technikai kihívások leküzdésében, és elősegíti az egymástól való tanulást.
Eredmények
A program sikeresen zárult, és teljesítette az előzetesen kitűzött célokat. A résztvevők elméleti és gyakorlati tudása egyaránt jelentősen bővült, amelyet a visszajelzések is alátámasztottak. Az oktatás végén egy kérdőíves értékelést végeztünk, amely pozitív visszacsatolásokat adott. A résztvevők kiemelték az előadások gyakorlatiasságát és az átadott ismeretek hasznosíthatóságát. A visszajelzések alapján a résztvevők több mint 90%-a úgy vélte, hogy az itt megszerzett tudást azonnal be tudja építeni mindennapi munkájába.
A program egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szereztek a modern diagnosztikai eszközök használatáról. Különösen pozitív visszhangot váltott ki az a lehetőség, hogy az elméleti oktatás mellett interaktív gyakorlatokon is részt vehettek, amelyek során saját maguk próbálhatták ki az eszközöket és a szoftvereket. Az oktató szakmai felkészültsége és segítőkészsége szintén nagy elismerést kapott, amely tovább erősítette a program sikerességét. Az oktatási anyagok és a bemutatott eszközök részletessége lehetővé tette, hogy a résztvevők mélyebb betekintést nyerjenek a diagnosztikai folyamatok működésébe. A program végén elhangzott kérdések és hozzászólások azt mutatták, hogy a résztvevők aktívan érdeklődtek az új technológiák iránt, és elkötelezettek voltak a tanultak alkalmazása mellett.
Összességében a program jelentős mértékben hozzájárult a résztvevők szakmai fejlődéséhez, és sikeresen támogatta a vidéki térségekben működő gazdasági szereplőket a modern technológiák alkalmazásában. A résztvevők nemcsak elméleti tudással, hanem gyakorlati tapasztalattal is gazdagodtak, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban és biztonságosabban végezzék munkájukat.A program pozitív visszajelzései és a résztvevők elégedettsége azt mutatják, hogy a bemutatóüzemek támogatása kiemelt jelentőséggel bír a vidéki térségek technológiai fejlődése szempontjából. Az esemény bebizonyította, hogy a helyes diagnosztikai folyamatok és eszközök alkalmazása nemcsak a termelékenységet növeli, hanem hozzájárul a jogszabályi megfelelőség biztosításához is. A program hosszú távú hatása
abban mérhető, hogy a résztvevők képesek lesznek a tanultakat továbbadni munkatársaiknak, ezáltal erősítve a szakmai közösséget és a technológiai tudás terjedését.

Mátrafüreden eddig 22 ingyenes bemutató üzemi programot bonyolítottak le!

Sikeres és egyre népszerűbb az erdészeti szakoktatáshoz kapcsolódó, 2024 szeptemberben indult, konzorciumi formában megvalósuló projekt, amely egy éven át, országszerte hét helyszínen, összesen 350 ingyenes erdészeti bemutató üzemi programot kínál az érdeklődőknek. A projektben résztvevő szakképző intézmények mintegy 750 millió forint értékben szerezhetnek be korszerű erdőgazdálkodási eszközöket is.

Az erdészeti képzést is nyújtó Agrárszakképzési Centrumok szakképző iskolái, a projekt első négy hónapjában összesen több mint 140 bemutató üzemi programot szerveztek erdőgazdálkodók számára Sopronban, Somogyzsitfán, Piliscsabán, Mátrafüreden, Szegeden és Ásotthalmon.

Az Északi ASzC Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium szervezésében 2024 december végéig összesen 22 programon vehettek részt az érdeklődők. Az iskola oktatóinak eddig megtartott előadásaiból 6-6 alkalom az EUTR és az EKÁER eszközök használatáról, valamint a termőhelyfeltárás és termőhelyismeretről szóltak. További 4-4 előadást tartottak az Erdészeti Szakmai Rendszer (ESZR) és alrendszereiről, valamint a vadkárok kezeléséről, illetve 2 előadás alkalmával az új erdészeti döntéstámogató eszköz és a SiteViewer használatát mutatták be az érdeklődők számára.

Januártól tovább folytatódnak a programok és már lehet jelentkezni a februári előadásokra is. Hamarosan új témákat is kínálunk, úgymint

• Drónok használata erdőállapot felméréséhez
• Szaporítóanyag-gyűjtés és -kezelés
• Harveszter és forwarder kezelése

Az erdészeti bemutató üzemi programsorozatról minden információ megtalálható az az EÁTK honlapján, ahol az érdeklődök egyúttal online jelentkezésüket is leadhatják a kiválasztott programra.

A projektről:

Az erdészeti képzést is nyújtó Agrárszakképzési Centrumok és az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. közös pályázatban nyerte el a történelmi léptékű támogatást a Vidékfejlesztési Program „VP1-1.2.1-23 – Bemutató üzemek támogatása” pályázati konstrukció keretében. 2024 szeptemberétől csaknem egy éven át, összesen 350 térítésmentes bemutató üzemi programot szerveznek. A programok megvalósítási helyszínei: Sopron, Somogyzsitfa, Piliscsaba, Mátrafüred, Szeged és Ásotthalom.

Az országosan összehangolt bemutató üzemi programok tematikája széleskörű, összesen csaknem 30 témakört ölel fel. Minden helyszínen megszervezésre kerül a „SiteViewer: Bevezetés az új erdészeti döntéstámogató eszköz használatába” és az „EUTR és az EKÁER megfelelő használata” bemutató üzemi program. Több helyszínen elérhető az „ESZR és alprogramjai (TERI, ETA)”, vagy a „Méretes fák döntése” című előadás is.

Számos bemutató üzemi program a projekt keretében beszerzett korszerű eszközök (drónok, szoftverek, harveszter és forvarder szimulátorok) használatára készít fel. A drónok alkalmazását több szempontból is megközelítik, egyrészt az erdőgazdálkodásban, az erdők állapotának felmérésében, másrészt a permetező drónok használatát a növényvédelemben.

A résztvevők a legkorszerűbb ismereteket szerezhetik meg az erdei vízgazdálkodás, az örökerdő gazdálkodás, vagy a faalapú gazdálkodás legjobb gyakorlatairól, az erdészeti gépek javításáról, a kötélpálya, a vasló, a Mobile Forester használatáról, vagy a legújabb térinformatikai megoldásokról, és a termőhelyfeltárás módszereiről, illetve a földfelszínen lévő tárgyak által visszavert vagy kisugározott elektromágneses energia rögzítéséről és az adatok kiértékeléséről is.

Számos program egyúttal JESZ-VKK pontszerzési lehetőséget is kínál a résztvevőknek.