Képzési program megnevezése: Bemutató üzemi program a „Bemutató üzemek támogatása” című VP1-1.2.1-23 kódszámú pályázathoz.
Időpont: 2025.01.16. 13.00-17.00
Helyszín: Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola apagyi tangazdasága
Tananyagegység megnevezése: Tápelem-felvétel, tápelemhiány
Célcsoport: egyéb, a vidéki térségekben mezőgazdasági kkv-ként működő gazdasági szereplők vagy mezőgazdasági termelői vagy erdőgazdálkodói vagy élelmiszer-feldolgozói tevékenységet végzők, vagy ezek vezető tisztségviselője vagy az általuk kijelölt alkalmazottja, tagja.
Előadó: Dr. Varga Csaba
A tananyagegység célja a tápelemek felvételével és a tápelemhiánnyal kapcsolatos alapfogalmak megismerése, a szakkifejezések helyes használata, a hazai tápanyag-felhasználási trendek.
Az előadásnak az alábbi tartalmi részei voltak: tápelem-felvétel fogalma, tápelemformák a talajban, tápelemfelvétel gyökéren és levélen keresztül, tápelemek felvételét befolyásoló tényezők, tápelem-ellátottság és termés kapcsolata, tápelem hiánytünetek, tápelemhiány következményei, fontosabb szántóföldi növények tápelem- és trágyaigénye.
A növény, a szén kivételével, a talajból jut a nélkülözhetetlen tápelemekhez. Bár a növények a leveleiken keresztül is képesek a tápelem felvételre, a makroelem ellátottság szempontjából a gyökéren keresztüli növénytáplálás az elsődleges, mert a szükséges mennyiségben csak így képes a növény felvenni a makroelemeket. A levélen keresztüli makroelem-ellátás csak kiegészítő trágyázás formájában jöhet számításba. A mikroelem-trágyázás gyökéren és levélen keresztül is megvalósítható. A gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel történhet aktív vagy passzív transzporttal. A növények a talaj összes tápanyag-tartalmának (tápanyag-készlet vagy tápanyag-tőke) csak egy részét képesek közvetlenül felvenni. A felvehető tápanyaggal kétféleképpen találkozhatunk: szervetlen ionok formájában a talajoldatban vagy kicserélhető formában a kolloidok felületén. Kémiai és biológiai folyamatok eredményeképpen a tápanyag-tőke bizonyos hányada időről időre felvehetővé válik a növények számára. A folyamatot tápanyag-feltáródásnak hívjuk. A talaj összes és felvehető tápanyag-tartalma egyaránt változik, csökken illetve nő, a termesztéstechnológiától és a környezeti feltételektől függően. A tápanyagok mennyiségének ilyen változása jelenti a talaj tápanyag-forgalmát. Az egy adott termésmennyiség eléréséhez szükséges tápanyag-mennyiséget, melyet a növény által felvett tápelemek mennyiségével (a növény tápelem-tartalmával) jellemezhetünk, tápanyag-igénynek nevezzük. A növény által felvett tápelem-mennyiség függ a növényfajtól, -fajtától, fenofázistól stb. Ha a tápanyag-igényt egységnyi termésmennyiségre vonatkoztatjuk, akkor fajlagos tápanyag-igényről beszélünk. Mondhatjuk például, hogy 1 t búza szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés (szalma) fajlagos tápanyag-igénye 27 kg N, 12 kg P2O5 és 18 kg K2O hatóanyag. Amennyiben a talaj kevesebb tápanyagot tud a növény rendelkezésére bocsátani, mint amennyi annak tápanyag-igénye, tápanyag-hiányról beszélünk. Ennek megszüntetéséhez szükséges minimális tápanyag-mennyiséget trágyaigénynek (gyakran műtrágya-igénynek) nevezzük. Vagyis legkevesebb ennyi tápanyagra van szükség a legnagyobb termés eléréséhez. A talajban a következő tápanyagformákat különböztethetjük meg: oldható, kicserélhető, biológiailag kötött, fixált és tartalék tápanyagok. A talaj tápanyagtartalmára és tápanyag-szolgáltató képességére ható tényezők a talaj nedvességtartalma, talaj pH-ja, oxidációs és redukciós viszonyai, ionarányok és ionmozgások, csapadék mennyisége, öntözés, biológiai tényezők, szorpciók, termesztéstechnológia.
N-hiányában csökken a növekedés, hiányos lesz az állomány, az idősebb levelek kifakulnak, a szemtermés apró lesz és kevés. Túladagolása esetén a növény buja fejlődésű, haragoszöld színű, rossz ellenálló-képességű lesz. Foszfor hiányában a növény merev lesz, fejlődésében visszamarad, virág és termésképzése zavart szenved, csökken a fehérjetartalma. Túladagolása vagy túlzott talajellátottságnál relatív cink és vashiányt okoz. Kálium hiányában nő a betegségekkel szembeni fogékonyság romlik a minőség, csökken a szén-dioxid megkötés, a szénhidrátképzés, a klorofiltartalom. A növény hervadásos, nekrotikus állapotba kerül. Túladagolása eredményezhet nitrogén hiányt, gátolja a Ca, Na és a Mg felvételét. A kén hiányában nő az oldható nitrogénvegyületek mennyisége, csökken a fehérjetartalom. A levelek (a fiatal leveleken jelentkezik) világoszöld, sárga, vöröses elszíneződésűek lesznek, a növény tartása merev lesz. Keresztesvirágú növényeknél satnyulás, hosszú keskeny levéllemez kialakulása a kénhiány tipikus tünete. A kén felesleg ritka, ha a talaj túl sok szulfitot tartalmaz, a levélszélektől befelé sárguló foltok, perzselési tünetek jelentkeznek, a levelek kisebbek maradnak, idő előtt elöregednek. A kalcium hiánya a fiatalabb növényi részeken figyelhető meg először. A gyökereken szövetelhalás, barnulás. A levelek kisebbek, deformáltak, kanalasodnak. A levélerek barnulnak a levelek elhalnak. A levéllemezen klorotikus tünetek láthatók. Gyakori a hervadás. A kalcium többletének káros közvetlen hatásai nem ismertek. A talaj magas szénsavas mésztartalma gátolja a mikroelemek (K, Mg, Cu, Zn, Mn, Fe, B) felvehetőségét, a tünet tipikus Mg hiánytünet. A magnézium a klorofill központi eleme. Hiányában a levelekben csökken a klorofillképzés. A kifakult leveleken gyöngyfűzérszerű, sötétzöld klorofill felhalmozódás látható. Hiánya az idősebb leveleken jelentkezik. A levélerek közötti területen sárgulás és nekrózis fordulhat elő. A vashiány hatására csökken a klorofill tartalom és a fehérjeszintézis, növekszik a szerves savak és a redukáló cukrok mennyisége. A fiatal levelek klorotikus tünetet mutatnak, kivilágosodnak, fehérednek. A vas feleslege ritka, a levelek bronzos vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés gátolttá válik. A mangán hiányában szárazfoltosság lép fel. A leveleken (fiatal) piszkosszürke foltos vagy csíkok keletkeznek. A levélerek között hálózatos vagy mozaikos klorózis figyelhető meg, a szövetek barnulnak, majd elhalnak. A mangán toxicitása erősen savanyú talajokon (pH < 5,5) jelentkezhet, levél deformációban (dohány-kanalasodás), a levelek barna foltosodásában nyilvánul meg. Cink hiányában klorózis figyelhető meg. A levelek kicsik a szártagok rövidek lesznek. A legérzékenyebbek a szőlő, gyümölcs, kukorica, bab, komló, len. A cink felesleg esetén a tünetek hasonlóak a vas- és mangánhiány tüneteihez, csak a fiatal leveleken jelentkeznek. A réz hiányában a levélcsúcsok kifehérednek, keskenyek, sodródottak lesznek. Hiányos lesz a buga és a kalászképződés, nő az üres szemek aránya. Toxicitása csak erősen savanyú talajoknál léphet fel, gyökércsúcs pusztulást okoz,a levelek a vashiányhoz hasonló tüneteket produkálnak. Bór hiányában ridegek, törékenyek lesznek a sejtfalak, csökken az ellenállóság, a fiatal levelek merevek, sötétzöldek majd klorotikusak lesznek. A tenyészőcsúcs elhal. A gyökérnövekedés abnormális, a levélnél vastag, törékeny. Cukorrépánál szív és szárrothadás alakul ki. Feleslege az idősebb leveleken jelentkezik, a levélcsúcsok és széleik megbarnulnak, elhalnak. Bór igényes növények: répafélék, olajos növények, hüvelyesek (csúcssárgulás), zöldségnövények, rózsák, szegfű, dohány. Molibdén hiányában csökken a klorofill, a cukor és az aszkorbinsav tartalom. A levelek szürkészöldek lesznek, és az idősebb leveleken nekrózis lép fel. Hiányos levéllemez képződés és csak a középső levélborda alakul ki (ostornyél).
Justus von Liebig minimum törvénye értelmében a hozamot a minimumban lévő tápelem mennyisége határozza meg, vagyis a növénynek harmonikus tápanyagellátásra van szüksége. Egyik tápelem hiánya nem pótolható a másik bőségével. Mitscherlich elmélete szerint a növekvő trágyadózisokkal egy darabig egyre növekvő hozamokat lehet elérni, majd egy pont utána az újabb trágyadózisnak terméscsökkentő hatása van. Ennek oka, hogy az egyre növekvő dózisok egyre csökkenő hatékonysággal (kisebb arányban) növelik a hozamot, mígnem már nincsenek hatással a hozam növekedésére, sőt csökkentik azt. A megfelelő tápanyag-ellátás nemcsak hozamra van hatással, hanem a minőségre is.
Akadálymentes honlap
