Az agrárszakképzési centrumok megalakulásával párhuzamosan a fenntartó Agrárminisztérium a működési feltételek folyamatos javítását tűzte ki célul. A 21. századi körülmények megteremtéséhez számos feladat vár még az intézményekre, de az Északi Agrárszakképzési Centrum valamennyi iskolájában zajlanak fejlesztések, felújítások, eszköz- és járműbeszerzések.
Egy korábbi, három darabos beszerzést követően ezúttal két újabb intézmény működését támogatja egy-egy 9 személyes kisbusz, amelyek közül az egyiket a napokban adták át az Északi Agrárszakképzési Centrum vezetői – Lévai Imre, főigazgató és Vislóczki Zoltán, kancellár – Molnár Jánosnak, az Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola szakmai igazgatóhelyettesének. Az iskola az új VW mikrobuszt több területen is ki tudja használni a jövőben, hiszen a járműparkjukban lévő nagy buszok kihasználtsága jelenleg is magas, gyakran férőhelyhiánnyal küzdöttek. Az új szállítójármű kapacitásbővülést hozott, és a tanulók kisebb létszámú csoportban történő utaztatása is megoldhatóvá válik akár a szakmai gyakorlatok színhelyére, akár szakmai programok és versenyek helyszínére. Továbbá a felnőttoktatásban résztvevők közül is többen a külső gyakorlatokra az iskola szállítójárműveit veszik igénybe, így a beszerzett új kisbusz ezen a területen is segítséget fog jelenteni, illetve a külföldi – pl. ERASMUS – programokra történő utaztatások alkalmával is rugalmasabb ‘mozgást’ biztosít, megkönnyíti a szervezést.
A „KLÍMAVÉDELMI TALAJMŰVELÉS” TÉMÁJA KERÜLT TERÍTÉKRE A LIPPAI SZAKMAI PROGRAMJÁN
Az Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola újabb szakmai programra invitálta az érdeklődőket, akik öt előadásnak kaphattak egy átfogó képet a témát illetően. A hallgatóságot Molnár János, a program koordinátora és Ferdinánd Tibor, igazgató köszöntötték. Kiemelték, hogy a végső cél a konferencián összegyűjtött információk átadása a tanulóknak a tanórákon és a gyakorlati foglalkozásokon.
Dr. Szabó Béla főiskolai tanár, tangazdaság-vezető (NYE) a Változó klíma, változó technológiák című előadásában kiemelte: Nyíregyházán 1,5 °C -fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a meteorológiai állomások adatait tekintve az elmúlt 100 évben. Ez a változás katasztrofális hatással van a növénytermesztésre, a kertészetre. Ehhez járul hozzá negatív adalékként a lehullott csapadék mennyisége és annak eloszlása. Elmondta: mivel folyamatosan változik a klímánk, lépéseket kell tenni a gazdaságok jobb működése érdekében. Azt is hozzátette, hogy aggasztó a szén-dioxid szintjének hirtelen növekedése (az utóbbi 70 évben emelkedett annyit, mint azelőtt 10 millió év alatt), miközben a környezettudatosság szempontjából mindent elkövetünk, hogy ez a szint ne nőjön tovább, és igyekszünk megújuló energiákat használni a talajművelés során is. Rámutatott: akár a növénytermesztést (olajnövények, gabonafélék, stb.) akár a hústermelést nézzük, egyértelműen túltermelünk. Hazánkban 20%-os a pazarlás, ez az USA-ban elérheti az 50%-ot is. A NYE tangazdaságáról szólva elmondta: próbálnak alkalmazkodni az adott körülményekhez, így a gyengébb talajon rozst, tritikálét, a jobb minőségű talajon kukoricát termesztenek. És igyekeznek folyamatosan zöld növényzettel fedni a termőterületet.
2011-ben történt meg a tangazdaság átvétele, amikor még nem tudták elképzelni azt, hogy ne szántsanak, de egy idő után elindult a forgatás nélküli termelés, aminek köszönhetően például jobb a talaj vízháztartása. Távlati terveikben szerepel a teljesen talajművelés nélküli termelés. Megtehetik, hisz nem profitorientált keretek között működnek. Mindezt öko módon képzelik el, ahol viszont nagy gondot okoznak a megjelenő gyomok (foltokban). Dr. Szabó Béla leszögezte, hogy nem lehet csak feketén vagy fehéren tekinteni a talajművelésre, így nem tud egyértelműen állást foglalni a forgatás nélküli módszer mellett. Ötvözni kell a szántással. Vannak jó gondolatok, de az évelő gyomokra még nem sikerült megtalálni a megoldást, ez az ökológiai termesztésben megoldhatatlan – tette hozzá.
Mindenesetre azt figyelembe kell venni, hogy a támogatási rendszer az új technológiákat segíti.
Dr. Makádi Marianna előadásában a talaj-növény-mikroba rendszerről beszélt. Kiemelte: a talaj egy élő rendszer, amelynek állapotába ha bármely pontján beavatkozunk, komoly változásokat tudunk elérni. Ez azért is kiemelten fontos, mivel a Földön élő összes faj 1/4-e a talajhoz kötődik! A biológus-kutató beszélt a gyökérközeli (itt teljes kölcsönhatás van a növény és a mikróbák között) és gyökértávoli (ami itt található, azt tudja biztosítani a talaj a növénynek) talajról, a mikróbák szerepéről. Hangsúlyozta: az EU talajainak 60-70%-a nem egészséges! (A lehetséges veszélyforrások között említette a klímaváltozást, az eróziót, a szennyezést, a talajfedést, a szervesanyag tartalom csökkenését, a sófelhalmozódást, a sivatagosodást, a tömörödést és a biodiverzitás csökkenését.) Ezek közül sajnos egyszerre több is fennáll!
Szinte hihetetlen, de a Föld felszínének összesen 10-15%-a használható termelésre, de ezt a hasznosnak mondott területet tovább csökkentik a talajt veszélyeztető körülmények. Dr. Makádi Marianna előadásában kitért a mikrobiológiai készítményekre, amelyekről elmondta: ha jó állapotban tartjuk a talajunkat, átmeneti állapotokban rá lehet segíteni ezekkel a szerekkel.
Dr. Csajbók József, intézetvezető, egyetemi tanár (DE) Alternatív technológiák alkalmazásának lehetőségei a stresszhatások csökkentésére a növénytermesztésben címmel mutatta be kísérleteit és azok eredményeit.
Czina György, a CZINAGRO Kft. ügyvezetője a Klímakár csökkentő gazdálkodás, Rácz Gréta, a Green Drops Farm Kft. ügyvezetője pedig A hidropóniás termesztés előnyei címmel tartott előadást a Lippai iskola szakmai programja keretében az intézmény épületében.
Akadálymentes honlap
