Akadálymentes honlap
„JÖVŐKÉP 25 ÉV TAPASZTALATA ALAPJÁN”
A SZAKKÉPZÉSBEN 12%-RÓL 8,68%RA CSÖKKENT A LEMORZSOLÓDÁS!
EGERBEN RENDEZTÉK MEG A XXV. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI SZAKÉRTŐI KONFERENCIÁT
November 07-09. között zajlik a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda, Suliszerviz pedagógiai Intézet által szervezett XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia. A háromnapos rendezvényen oktatási szakemberek: pedagógusok, oktatók, szakértők, szaktanácsadók, intézményvezetők, intézményfenntartók, szakpolitikusok, felsőoktatási szakemberek, oktatáskutatók vesznek részt. A konferencián a magyar köznevelés és szakképzés eredményessége érdekében követik egymást, illetve zajlanak egymással párhuzamosan olyan programelemek, ahol fejlesztési eredmények hangzanak el, a szakemberek körbejárják az előttük álló feladatokat, megosztják és megvitatják tapasztalataikat. Emellett a jelenlévők ízelítőt kaphatnak az innovatív pedagógiai módszerekből, a már működő jó gyakorlatokból, és fókuszba kerülnek a jövőben várható kihívások is. Az évente megrendezett konferenciák egyik legfontosabb célja, hogy erősödjön a kommunikáció az oktatáspolitikusok, az oktatási szakemberek, valamint az intézmények, a szakértők és a szakmai szervezetek között.
A konferenciaindító plenáris előadások között Dr. Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár „Köznevelés 13 év távlatában” című előadásában kiemelte: a gyorsan változó világ újradefiniálja a tudás fogalmát, illetve sok mást, amely ehhez kapcsolódik. A mesterséges intelligencia korában az a jó iskola, amely egyszerre őrzi a régi, nemzeti, hagyományos értékeket és használja az újat, a technológiát, a modern ismereteket.
Pölöskei Gáborné, szakképzésért felelős helyettes államtitkár(KIM) „A szakképzés új rendszerének tapasztalatai” című előadásában elmondta: jó eredményeket hoztak az egyéni kiemelésekkel alkalmazott egyéni fejlesztési folyamatok. Ezek hasznossága kimutatható a bemeneti és kimeneti kompetenciamérések eredményeinek összehasonlításával. A Dobbantó programban és a műhelymunkákban résztvevő gyerekek ezen lehetőségek nélkül elvesztek volna. Lemorzsolódtak volna, így viszont a programnak köszönhetően kapcsolatba kerültek a szakmával. Pölöskei Gáborné leszögezte: a szakképzésben van előrelépés a lemorzsolódás terén: 12%-ról 8,68%-ra csökkent! ez az adat megyénként eltérő, így ahol kiugróak az adatok, ott be kell avatkozni. A szakképzésben eltolódott a hangsúly a minőségi oktatás irányába – emelte ki. A felnőttek jelenléte a szakképzésben megháromszorozódott az elmúlt három év alatt. De a lakosság 60%-a még mindig nem rendelkezik pontos információkkal a jelenlegi szakképzés működéséről – tette hozzá a szakképzésért felelős helyettes államtitkár.
A konferencia első napján a plenáris előadások között a „Neumann 120 – Emlékév” keretében Szalay Imre, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezető igazgatója is lehetőséget kapott, hogy a jelenlévők figyelmébe ajánlja a rendezvény idején látogatható kiállítást. A kiállítás része egy nagyszabású megemlékezés-sorozatnak. A Társaság célja a neumanni örökség minél szélesebb körű megismertetése. Neumann János kivételes ember volt, aki maradandót alkotott a számítástechnika világában. A Financial Times 1999-ben az „Évszázad emberének” választotta Neumann Jánost.
Az Északi Agrárszakképzési Centrumot Lévai Imre, főigazgató képviselte.
